are we selfish?

a munkahelyemen péntek délután lévén persze már senki se akart dolgozni (mondjuk máskor se, de ilyenkor a leglátványosabb a szenvedés), előkerült egy léma, miszerint minden ember önző-e.

bármit is teszünk, bármit mondunk, azt a saját érdekünben tesszük. persze megoszlottak a vélemények, de így belegondolva, lehet, hogy igaza van a munkatársamnak, aki ezt a filozófiát képviseli.

hiszen ha én valami jót teszek a másiknak, az azért van, hogy én jól érezzem magam. ha valamit adok, akkor cserébe biztos hogy kérek is valamit (legyen akár szó fizikai, vagy mentális kérésről), tehát az ember valóban nem tud önzeltenségből bármit is adni a másiknak. persze, magát a szót, hogy önző, vagy önzetlen, használhatjuk a köznapi értelemben, mert valahogy meg kell különböztetnünk azokat, akik önzetlenebbek, vagy éppen önzőbbek a másiknál, de alapjában nincs különbség a két embertípus között.:) az egyik úgy csinál, mintha fealjánlana valamit, a másik meg nem csinál úgy.:) de a végeredmény a végén ugyanaz.

ha egy focista legurítja társának a labdát, hogy ő rúgja a gólt, akkor önzetlen, de ő is azt szeretné, hogy a csapata nyerjen, tehát érdeke származik abból, hogy ha lepasszolja a labdát, tehát önző.

aki vért ad, önzetlenül akar segíteni másokon, tehát ez szép dolog, de ha belegondolunk, hogy ezzel elmondhatja magáról, hogy Ő vért adott, segített másokon, tehát becsüljük meg és áradozzunk róla, ezt már saját érdekből teszi, tehát még a saját vérét is önzően adja másoknak.

natehát akkor ki is az önzetlen?:)